Bors Erzsébet, ügyintéző: - Meglepett, de nagyon, nagyon örülök neki. A 10. helyre gondoltam előzetesen. - Jól összeszokott társaság, megértik-megértették egymást. Én úgy tapasztaltam, hogy személyes ellentét nem volt köztük, jó közösséget alkottak. - Ha a mag tényleg együtt tud maradni, s nem a vége felé kapnak észbe a fiúk, akkor újabb szép helyezést várok tőlük. Illés János, ügyvezető elnök: - Nem volt meglepetés, mert az év elején egyértelműen az volt a célkitűzés, hogy a csapat az első tízben végezzen. Meglepetés volt, mert ha a tavasz elején nyújtott teljesítményt veszem figyelembe, akkor a 7. helyet lehet „meglepetésnek” nevezni. - Nem teljesítette túl az elvárásokat, de, hogy teljesítette, az annak volt köszönhető, hogy egységes volt és hitt magában a csapat. - Az, hogy a mostanihoz hasonlóan a középmezőnyben véghez a csapat. Torma Kálmán, a Rákóczi elnöke: - A 7. hely kissé túlszárnyalta az elképzelésemet; én valamivel közelebb vártam a csapatot a 10. helyhez. Ám, a 7. hely mellett benne volt a pakliban az 5. is, de éppúgy lehetett volna a végére a 10. helyezés is. - Főképpen annak, hogy CSAPAT! Tisztességes, sportszerű hozzáállásukkal a legtöbb meccsen csapatot, közösséget alkottak a játékosok. Talán nagy ászok sztárok nem voltak közöttük, inkább a csapategység volt a döntő. - Nagyban függ ez attól, kik távoznak. Pl. Zsolnait sehogyan sem tudtuk megtartani. Aztán attól is függ, egy-egy posztra, hogyan sikerül igazolni, erősíteni. Amikor kialakul mindez, akkor tűzzük ki a célt. Meksz Gyula, szakosztályvezető, pályaedző, a liga csapat vezetőedzője: - A legjobb esetben a 8., de inkább a 10. helyre vártam a csapatot. Leginkább a biztos bennmaradásra számítottam. - Amikor bajban voltunk, lejjebb csúsztunk és meglegyintett minket a kiesés szele, akkor mindig össze tudtuk magunkat kapni, és be tudtunk kerülni az első tízbe. - A mi csapatunknak megint az első tízben kell végeznie! Barna László, gyúró, pályaedző: - Hát, azért valahol meglepetés, mert ugyan bíztam a tizedik hely környékében, belülről, de a 7. helyre nem számítottam. - Mondjuk, ha azt nézzük, hogy ősszel is egy közepes teljesítménnyel sem voltunk nagyon távol a közepétől, akkor benne volt, amit a Prukner Laci mindig mondott, hogy két csapat kivételével, kiegyensúlyozott volt a mezőny. Pl. a Fradi, de főleg a Tatabánya, egy jó tavasszal fel tudtak menni az ötödik, meg hatodik helyre. Mi annak a jó sorozatunknak köszönhetjük, amit csináltunk tavasszal. De, főként annak, hogy a tavaszi gyengébb kezdés után, meg aztán, hogy jöttek új játékosok, szóval egymásban jobban megbíztak, jobban tudtak egymásra hatni. Aztán meg: ilyen támadójátékosai, főleg három egyszerre, akik tavasszal a gólok nagy részét rugdosták, nem nagyon van (volt, jelky) egyik NB I-s csapatnak sem. - Az első tízbe kerülés mindenképpen. Aki ott volt és hallotta az évadzáró vacsorán, az tudja, a polgármester úr is úgy nyilatkozott, hogy ezután még előrébb kellene végeznie a csapatnak, azaz magasabbra kell tenni a mércét. Ebben igaza van, de ez nem lesz könnyű. A rövid idejű felkészülés biztosan rá fog menni a csapat összeépítésére. Nagy kérdés még, ki megy, ki marad, stb. Házi László, kapusedző: - Számomra igen, meglepetés. Bíztam ugyan benne, hogy benn leszünk az első 10-ben. Úgy gondolom a maximumot teljesítették-teljesítettük, s ezzel nem csak a szakvezetés, de a kedves szurkolók is elégedettek lehetnek. - Nagyon szoros volt a középmezőny, és kiegyensúlyozott volt a bajnokság. Egy győzelemmel, akár több helyet is előre lehetett lépni. Nekünk ott volt az, az ötös széria, ami tulajdonképpen megalapozta a 7. helyet. - Nagyon bízom benne, hogy olyan igazolásokat sikerül megvalósítani az elmenők helyére, hogy ismét ki lehet tűzni az első tízbe jutást. Dr. Néber Árpád, csapatorvos: - Kétélű a dolog, mert a kezdetekkor ősszel vagy a tavaszi gyengébb szerepléskor, egy fabatkát sem adtam volna a csapatért. Aztán jött a jó sorozat, s minden megfordult. Így meglepő. - Mondjuk, hogy nem tudom, mert Prukner Mester majd elmondja, vagy elmondta már az okokat. De, mégis: szerintem, együtt volt a társaság. Volt bennük talán egy jó adag „dafke” is. Lehet, hogy többen, akiknek nem ment úgy előző évben, és akiknek lejárt a szerződésük, meg akarták mutatni, hogy mit tudnak. - Ősztől a Balajczát, és Zsolnait nem lesz egyszerű pótolni. De, mondhatnám, ha lenne rá pénz, minden sorba kellene valakit igazolni. Mert, abban biztosak lehetünk, hogy azok, akik most mögöttünk végeztek - pl. a Győr, a ZTE, a Pécs, stb. -, szerencsére jó sokan vannak, még egyszer nem engedhetik meg maguknak, hogy több pénzzel, jobb feltételekkel, „egy Kaposvár mögé” szoruljanak… Balázs József, szertáros: - Az első tízbe vártam a csapatot mindenképp, így egy picit meglepő volt a 7. hely, de nagyon örülök neki, úgy ahogy a játékosok is. - Talán a csapategységnek. Voltak egyénileg és közösen is gyengébb teljesítmények, de összességében a csapat együttesen teljesített jól. - Hát, nehéz a kérdés, de remélem, megint az első tízben végzünk! Bali Péter, erőnléti edző: - Talán, nem az a jó szó, hogy meglepetés. Mindenesetre nagyon pozitív dolog, hogy hetedik lett a csapat. - Szerintem annak, hogy minden úgy alakult, ahogy kellett. - Úgy gondolom, mindig egy kicsit előbbre kell lépni, magasabb szintet kell meghatározni. Vagyis, ha most a 7. hely volt a csapat, akkor ősztől ki lehet tűzni a 6. helyet. Persze, nem az én tisztem megszabni a feladatot… Temesvári Iván, sportriporter, hivatásos Rákóczi drukker: - Úgy "vágtam neki" az idei szezonnak, hogy amennyiben a tavalyi 12. helyezésnél, egy-két pozícióval sikerül előrébb végezni, akkor már jó idényt tudhatunk magunk mögött. Hogy végül a 7. helyen zárta csapatunk a pontvadászatot számomra kellemes meglepetés volt. Ehhez persze az is kellett, hogy az utolsó fordulóban a többi eredmény is kedvezően alakult számunkra, de ennyi már igazán kijárt ennek a gárdának. - Úgy gondolom, elsősorban annak, hogy a csapat egész idényben kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. Ezt azzal tudom alátámasztani, hogy minden mérkőzésen, még a vereséggel végződő találkozókon is partiban voltunk az ellenfelekkel és talán a győri meccset leszámítva, mindig esélyünk volt a pontszerzésre. - Azt már tudjuk, hogy Balajcza Szabolcs és Zsolnai Róbert személyében két meghatározó játékos távozott a Rákócziból, akik véleményem szerint nem csak a pályáról fognak hiányozni. Bízom benne, hogy ezt követően nagy mozgás már nem lesz a keretben, és itt elsősorban arra gondolok, hogy a lejárt szerződésű játékosok többsége Kaposváron marad. Ezzel együtt azt várom az őszi szezontól, hogy egyre növekedő szurkolótábor előtt, jó hangulatú mérkőzéseken, minél több Rákóczi-győzelemnek örülhessünk. Forrás: Somogy Sportja - Horváth Gábor Kristóf http://www.somogysportja.hu/labdarugas/060619kork.htm