Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Összefoglaló	k	2008.03.28. 09:52
A Kapos TV összefoglalója a Gyirmót elleni Magyar Kupa mérkőzés visszavágójáról.

Emlékezzünk idősebb Prukner Lászlóra	k	2008.03.28. 09:27
Mint arról korábban beszámoltunk, elhunyt idősebb Prukner László, csapatunk vezetőedzőjének édesapja. Csoportunk képviseltette magát a temetésen. Őszinte részvétünk az egész családnak, akik a következő levelet juttatták el hozzánk. „Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik együttérzésüket fejezték ki családunknak édesapánk halála miatt és osztoztak gyászunkban. Külön köszönetet mondunk a csapatnak, a Rákóczi FC vezetőségének, a Baráti Körnek és a White Wolves szurkolói csoportnak. Idősebb Prukner László igazi sportember volt, az élete volt a sport. „A sport megtanít becsülettel győzni és emelt fővel veszteni. A sport tehát mindenre megtanít.” Ezt az utolsó csatát ő most elveszítette. Köszönettel: Prukner László Prukner Gábor özvegy Prukner Lászlóné”

Közlemény	k	2008.03.27. 08:40
A White Wolves tagjai továbbra sem vesznek részt felesleges internetes szócsatákban, különösen nem más táborok fórumaiban. Örömmel látjuk, hogy annyira népszerűek vagyunk egyesek körökben, hogy a nevünkben irogatnak, de itt és most nem kérünk, hanem felszólítunk minden ilyen egyént, hogy ezt vagy a saját nevében tegye, vagy sehogy. Ha valaki a WW tagjává akar válni, az szurkoljon, utazzon, fizessen tagdíjat, segítsen a meccsek előkészületeiben, mint ahogy azt tagjaink teszik, és azonnali hatállyal fejezze be a nevünkkel való visszaélést. Amennyiben ez nem történik meg, következményei lesznek. Nem hagyhatjuk, és nem is hagyjuk, hogy pár taknyos kölyök az ostobaságából kifolyóan lejárassa a csoportunkat, és tönkretegye azt, amin évek óta fáradozunk. Aki a WW tagja akar lenni, az tanulja meg, hogy a saját csapatunkkal foglalkozunk, nem az ellenféllel. H a jobban hiszed magad egy másik csoportnál, mutasd meg neki. Utazz el oda nagyobb létszámban, csinálj szebb koreót, legyél hangosabb. Ez az igazi ultra mentalitás!

Összefoglalók	k	2008.03.23. 17:08
A Kapos Tv összefoglalói a paksi, illetve a gyirmóti meccsekről.

Diósgyőr - Rákóczi 2-1	k	2008.03.23. 15:58
Fotó: www.boon.hu A tegnapi nap Diósgyőrbe látogattunk, így a tavalyi évhez hasonlóan ismét húsvét hétvégére esett a miskolci túra. Sokan külföldön töltötték tagjaink közül a hosszú hétvégét, de sajnos sokan „egyéb elfoglaltságaik” miatt nem tartottak velük. Az első elfogadható, az utóbbi kevésbé. További problémát okozott az, hogy egy autónyi ember otthon kellett, hogy maradjon, mivel az autóval rendelkező tagtársunk, akivel jöttek volna, nem ért haza külföldről, és nem tudtak másik autót szerezni, vonattal pedig a korai kezdés miatt már nem értek volna oda a kezdésre. Sajnos egyik pesti autós tagunk is belázasodott, így nem túl jó előjelekkel vágtunk neki ketten az útnak Budapestről, vonattal. Alig egy órával a meccs kezdete előtt értünk a városba, ahol egy gyors frissítő után busszal értünk a stadionhoz. Itt egy meglepően szimpatikus hazai rendezővel beszélgettünk pár percet, majd egyik tagtársunkkal kiegészülve, akinek nagyszülei Miskolcon élnek bementünk a vendégbe. Itt két másik Rákóczi szurkoló várt minket, akik kihasználták a meccset, és az egész hétvégét egy Miskolc-Tapolcai panzióban töltik. Ezzel sajnos maximalizálódott is a létszám. Idősebb Prukner László, és egy hazai törzsszurkoló emlékének tisztelgett a publikum, aminek a létszámán sajnos szintén meglátszott a húsvét, és a rossz idő, majd a DVTK honlapjának szavazása alapján a legcsinosabb diósgyőri szurkolóhölgy végzett el kezdőrúgást. Lehengerlően kezdtük a mérkőzést, ahogy Gyirmóton abbahagytuk. Négy-öt ordító helyzetet dolgozott ki a csapatunk, a meccsnek ebben a periódusában talán a hazaiak is csak abban bíztak, hogy tisztes vereséggel hozzák le a meccset. Aztán pár kihagyott helyzet után egyenlített a Diósgyőr, amitől a mieink totálisan megtorpantak, a hazaiak pedig megtáltosodtak. Néhány vitatott bírói ítélettel fokozott, amúgy is paprikás hangulatú meccsen végül már a döntetlennek is örültünk volna, de az sem jött össze, holott ha a csapat azt játssza a meccs végén, mint az elején, gólokkal nyerhetett volna. Így továbbra is nyeretlenek vagyunk Miskolcon, a hazaiak pedig első tavaszi győzelmüknek örülhettek, és örültek is. Pár sárga füst, piros fehér lengetősök, és egyre lelkesebb szurkolás jellemezte a hazai ultrákat. Mi is szurkolgattunk, de érthetően eléggé elkeserített minket nem is az eredmény, hanem inkább a második félidei mutatott játékunk. A két rendező a szektorunkban viszont üde színfoltot hozott, miután kiderült pár közös ismerős, és történet. A stadionból kifelé a már említett harmadik rendező is, akivel befelé beszélgettünk odajött hozzánk jó utat kívánni. Alig hittünk a szemünknek, fülünknek, hiszen találkoztunk már korrekt rendezőkkel, itt viszont már a barátságos jelző volt a legtalálóbb. Örömteli momentum volt az is, hogy a félidőben elsétált a szektorunk előtt Szántai Ákos az édesanyjával, akikkel köszöntöttük egymást. Ákos bot nélkül, a saját lábain jött. Ebből is látszik, hogy az erő bár az izmokban fejti ki hatását, a szívből, lélekből ered. További jobbulást kívánunk, és le a kalappal Ákos előtt! A meccs után villamossal mentünk a vasútra, ami nagyon megszépült mióta utoljára láttuk, az étterem pedig kifejezetten olcsó, nagyon tiszta, a választék bőséges, és a kiszolgálás is rendben van. A Gyirmót elleni továbbjutást be kell biztosítani kedden, a Loki elleni jövő vasárnap pedig meg kell szakadni a pályán! K.B.

Gyirmót - Rákóczi 2-4	k	2008.03.21. 09:52
A Komló, a Pénzügyőr és a Ferencváros legyőzése után a Gyirmót csapata várt ránk a magyar kupában, immár a legjobb nyolc csapat között. Győr hazai szintű futball-potenciáját jelzi, hogy bár a város első számú csapata, az ETO már búcsúzott a sorozattól (épp bajnoki veretlenségi rekordokkal, épülő európai-szintű stadionnal, és Real Madrid vagy Manchester United elleni nyitómeccsel vigasztalják magukat), a nyolc között két győri csapat is állva maradt. Pár órával a meccsünk kezdete előtt az Integrál-DAC fogadta a Vasast, mi pedig a Gyirmótra látogattunk. Ez a két kisebb győri csapat azon túl, hogy figyelemreméltó az is, hogy a kupában idáig jutottak, az nb2 nyugati csoportjának a 4. illetve 5. helyein vitézkednek, olyan nagyobb nevű klubokat megelőzve, mint a Komló, a Pécs, vagy épp a Dunaújváros. Gyirmót egyébként pozitív példa lehet a magyar labdarúgásban, a közigazgatásilag Győrhöz tartozó település barátságos kertváros benyomását kelti, mindenféle bántás nélkül egy német ötöd-osztályú csapatra emlékeztet: minden pici, de minden igényt kielégítő: a mobilvécében illatosított wc - papír van, amíg sok helyen az nb1-ben víz sem folyik a csapból, normálisak a rendezők, ráadásul ugye a profi világításról több élvonalbeli gárda is csak álmodozik, illetve nemrégiben készült el vele. A legzavaróbb a csapatban a címerük, valószínűleg egy REAC címert szerkesztettek át paint programmal, amit megbolondítottak a főszponzor logójával, illetve egy „clip-art”-os figurával. Na de vissza a túrához. A hétköznapi időpont nem kedvezett a tömeges utazásnak. Két csoportban Pestről két-két fő már korábban Győrbe utazott, Kaposvárról egy személyautó indult el WW tagokkal, ketten pedig vonattal indultunk el szintén Pestről. Körülbelül egy órával a mérkőzés előtt értünk a Duna-parti városba, ahol az eső elől egy vendéglőnek keresztelt kocsmában kerestünk menedéket. Itt csatlakozott hozzánk két Győrben élő WW-s barátunk, akikkel együtt poharazgattunk várva az autót, nagy örömmel hallgatva Éva, a pincérnő okfejtéseit a tetoválásról, és az élet egyéb fontos dolgairól. Tehát az autót vártuk, ugyanis a terv az volt, hogy a Kaposvárról érkezők kiszállnak a stadionnál, majd a sofőrjük bejön értünk a belvárosba, ezzel megspórolva nekünk 40 perc buszozást. Csakhogy Győrben autózni nem egyszerű annak, aki nem ismeri az útvonalakat, ugyanis mindenhol jobbra egyirányúak az utak. Ebből kifolyólag kb. 20 percen keresztül telefonálgatva futkároztunk a városháza körül, amíg sikerült megtalálni egymást. Öt perc késéssel érkeztünk a vendégszektorhoz, majd kitettük a WW drapit, és szokás szerint az ÖSSZETARTÁS ÉS MENTALITÁS feliratú transzparensünket. Ez utóbbit azonban rövid időn belül le kellett vennünk, mivel a gyirmóti pályáról sok jót el lehet mondani, de nem „drapibarát”, technikailag megoldhatatlan problémának tűnt a rögzítése. A helyi rendezők egyébként azzal fogadtak minket, hogy csupa jót hallottak rólunk, ebből kifolyólag nem nagyon szórakoztak velünk, sőt üveges sört kaptunk a büfében, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Úgy látszik, lehet ezt így is, minden csak hozzáállás kérdése. A csapat viszont nem nagyon kényeztetett el minket, mire kitettük a drapit, vezettek a hazaiak, majd egy bő negyed óra után kettő volt az előnyük. A játékosokon a totális kétségbeesés és tanácstalanság látszott, így megkérdeztük tőlük, amit csak a legnagyobb baj esetén szoktunk: „Rákóczista hol van a szíved?” Ahogy pécsen kétgólos hátrányban erre megrázták magukat és fordítottak, itt is így tették. Az első gól görcsoldó volt, utána a többi már „simán” jött. Jó volt hallani a hangosbemondó velünk kapcsolatos szavait: 1. szépített, 2. egyenlített, 3. átvette a vezetést, 4. növelte előnyét. Az a tucat WW-s, aki az első perctől az utolsóig, hátrányban is megállás nélkül szurkolt, eksztázisba került, csakúgy, mint a játékosok egy része. Innen szép nyerni, ahogy mondani szokás. Szakály Dini, Pinyő megalkuvás nélkül futballoztak, Nikolic úgy jött föl a pályára, hogy az asszisztens tartotta vissza, látszott rajta: gólt akar rúgni, nyerni akar. Mindkettő sikerült is neki! Obrics is küzdött, hajtott, de talán rossz cipőt vett fel, többször csúszott el minden ok nélkül, mintha jégen focizott volna. A többiek is felvették a ritmust, Lóri olyan kapufákat lőtt, amik gólt értek volna, de végül ő is betalált. Úgy, mint Pinyő, aki meccsek óta a csapat motorja, és Grúz Tomi, aki remek játékossá nőtte ki magát. A hazai oldalon három Gyirmót ultra szurkolt, becsületükre mondva volt egy kis drapijuk is, sőt dobot és megafont is használtak. A meccs végén hosszú idő óta odajöttek hozzánk a játékosok megköszönni, hogy a legnehezebb időkben is 100%-on buzdítottuk őket. Úgy érezzük, megtört a jég, elmúlt a görcs. Reméljük, ez a Miskolcon elért eredményben is megmutatkozik majd. Mi rohantunk vissza a vonatra, az autósok pedig a győri tagjainkkal kiegészülve kocsmázni indultak. A hazai szurkolók sportszerűen gratuláltak az eredményhez, és azt mondták, szurkolnak a Rákóczinak, de az ETO-tól kapunk egy négyest. Ebből is látszik, hogy a győriek többsége a két nb2-es csapatot kvázi az ETO kistestvérének tartja, és nincs meg a világban szokásos „városi rivalizáció” a csapatok között. A mieink hajnalra értek haza, de egyikünk sem bánta meg, hogy vállalta az utazást. Visszavágó kedden, közben Diósgyőr idegenben! K.B. Tovább…

www.ultraskaposvar.com	k	2008.03.20. 17:04
Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy a weboldalunk új címe www.ultraskaposwar.com –ra változott. Kezdetét vette egy hosszabb folyamat, mely végére teljesen megújul a honlapunk (ebből kifolyólag várattak magára a hírek az utóbbi napokban, amiért ez úton elnézést kérünk). Pillanatnyilag a régi és új címről is el lehet érni a jelenlegi weboldalt. A fejleményekről természetesen itt beszámolunk, illetve érzékelni fogjátok azokat.

Rákóczi FC - Újpesti TE 0-3	k	2008.03.20. 16:57
Kaposvár – Újpest A forradalom évfordulójának előestéjén az Újpest látogatott hozzánk, és a lilák gyenge tavaszi formája, valamint a villanyfényes rangadó ígérete mindnyájunkra nagy hajtóerőt gyakorolt. A brigád nagy része délután három óra körül kezdett el gyülekezni a törzshelyén, majd a mérkőzés előtt egy órával már a szektorban voltunk. A klub vezetés állta a szavát, és ötleteinket elfogadva a szögletzászlókat egyik tagunk keze munkája nyomán 48-as honvédlobogókra cserélték (ez elkerülte a jeles zsurnaliszták figyelmét, hiába az ingyen pogácsa nagy úr), a két csapatot pedig huszárok kísérték be a pályára. A szervezésbe csak annyi hiba csúszott, hogy a Himnusz hosszas várakozás után sem akar felcsendülni, így a lilák megunva a várakozást rázendítettek, - amihez persze mi is csatlakoztunk - majd végül Jusits Zsolt színművész is sikeresen elénekelte azt. Az első félidőben az első perctől az utolsóig, folyamatosan bíztattuk a csapatot, a vendégszurkolók talán Urbányi személye miatt, csak ritkán szurkolgattak. A két gárda sok hibával játszott, helyzetek ekkor azonban még főleg előttünk adódtak, így teljesen váratlanul érkezett Tisza vezető gólja a második játékrész elején. Ez láthatólag megfogta a társaságot, és a maradék időben hiába tettek fel mindent egy lapra, csak a kapufát sikerült eltalálni, két kontrából pedig az Újpest szerzett újabb gólokat. A félidő elején bevetettünk hat görögtüzet is, illetve a meccs folyamán füstöltünk is párat. A meccs végén játékosaink ismét gyorsan az öltözőbe futottak, hogy miért, azt csak ők tudhatják, vegyük ezt talán jogos önkritikának. Végezetül ami mellett nem mehetünk el szó nélkül: a találkozó után a vendégek kiengedésekor, néhány bátor somogyi (!!!) lila megtámadta egyik tagunkat, aki a meccs felvezetésekor még huszárnak öltözve tisztelgett a 48-as hősök előtt. A helybeli keménygyerekekkel reméljük sikerül egyszer úgy is találkoznunk, hogy nem lesz mögöttük a pesti tábor, és kifejtik nekünk hogy miért zavarja őket ha valaki Kaposváron a saját csapatának színeit viseli. Bár valószínűleg az ilyen véglényeknek egy effajta kérdés már megoldhatatlan feladatnak tűnne. B.T.

Interjú Rajczi Péterrel	g70	2008.03.13. 22:10
A pénteki, Újpest elleni összecsapás előtt a pályafutását a Rákócziban kezdő, majd később a Megyeri úton is megforduló válogatott csatárt, Rajczi Pétert kerestük meg, aki készséggel állt rendelkezésünkre. -Rég jártál Kaposváron focizni, hogy vagy most, hogy érzed magad? -Civilben otthon Karácsonykor jártam, mint "ellenfél" talán 2 éve, mint néző tavaly májusban. Jelenleg Pisa-ban játszom, bár elég keveset sajnos. Egyébként jól érzem magam, a csapat a playoffot jelentő 6. helyen áll a Serie B-ben. -Mit gondolsz a pénteki meccsről, milyen eredményt vársz? -Szerintem feszült hangulatú találkozó lesz, elsősorban az Újpest eredménykényszere miatt. A játékosokon és az edzőn is nagy a nyomas és a szurkolók már nagyon türelmetlenek. A Kaposvár jó passzban, az Újpest a szakadék szélén. Előbbinek nem szabad lekezelni a lila-fehér együttest a pillanatnyi forma miatt, mert egy csapat néha a legnagyobb bajban a legveszélyesebb. Az Újpestnek pedig okosan kell játszania, mert a Rákóczinak nem lehet idegenben nyílt sisakkal nekiesni. Mindenesetre izgalmas találkozónak ígérkezik! -Hiányzik-e Kaposvár, a Kaposvári Rákóczi? Természetesen hiányzik Kaposvár, hiszen ott nőttem fel, ott a családom, barátaim és szeretem a várost, az otthonomat. A klub eredményeit mindig figyelemmel követem, és a mindennapi eseményekkel is tisztában vagyok, mert gyakran beszélek Petrók Viktor barátommal. -Visszajönnél-e mondjuk pár év múlva ide játszani? Szeretnék még otthon játszani majd! -Mit üzensz azoknak a kaposvári szurkolóknak, akik most is kedvelnek téged és szorítanak neked? Köszönöm a bíztatást és a szeretetüket, próbálok úgy élni és játszani, hogy megmaradjon a szimpátiájuk felém. Köszönjük a válaszaidat és hogy időt szakítottál ránk, további sok sikert kívánunk!

Paksi SE - Rákóczi FC	bt	2008.03.13. 16:07
Két meccs, 6 pont. Bíztató előjelekkel utazhattunk Siófokra a Paks elleni mérkőzésre. Sajnos úgy látszik a város derék polgárainak nagy részét még az se mozgatná meg ha bajnokok ligája döntőre készülne a csapat, és ingyen sugárhajtású repülőgéppel lennének elszállítva mondjuk Barcelonába meg vissza, hogy a Győzike Showra hazaérjenek. Hiába, csak az aluliskolázott, tróger bandának van ideje utazni hétvégén (akinek nem inge, természetese ne vegye fel). 2 busszal vágtunk neki az útnak (ismét és sokadszor köszönet Győri Gábornak valamint Kárpáti Zoltánnak a járatokért), illetve többen a kis távolság miatt a kocsis megoldást választották. Az "ultra-busz" szokás szerint nem kapkodta el a dolgokat, több egészségügyi pihenőn kivül ki kell emelni a balatonszemesei Puli Csárdában tett látogatásunkat, ahol megérkezésünk után szinte azonnal csörgött a személyzeti telefon. Mint kiderült a tulajdonos érdeklődött a kiszolgáló személyzetnél hogy este egyedül jöjjön a bevételért, vagy köművesekkel és takarítókkal a romok eltakarításáért. Mi persze rendes srácok vagyunk, így csak a délelőtti forgalmat növeltük meg jelentősen. Fél órával a meccs előtt érkeztünk a siófoki stadionhoz, ahol meglepő módon a hazai szektorban kaptunk helyet, a kisebb létszámban jelenlévő pályaválasztó paksiak pedig a vendégben. Jegyvásárlás után a közeli kocsmában még utoljára feltankoltunk, a rend éber őreinek vigyázó szemei mellett. Beléptetésnél volt egy kisebb probléma (közben megtudhattuk hogy a paksi beléptető emberek szemében kisteleki elnök úr élete még egy fű szálnál is értéktlenebb), de végül minden elrendeződött. A meccsen ezúttal csak egyetlen drapit tettünk ki, amely ezután az összes idei meccsünkön a tábor előtt lesz ("Összetartás és mentalitás"). A mérkőzés első félideje még magyar viszonylatban is unalmas és rossz volt, ez kihatott a szurkolásunkra is. A második játékrész elejére sajnos csak mi javultunk fel. Aztán hirtelen felpörögtek az események, előbb Tököli szerzett vezetést a Paksnak, majd gyorsan két piros lapot is begyűjtött a "hazai" gárda (ebből az egyik random-módon került kiosztásra, dehát láttunk már angol bírót is három sárgát adni egy embernek). Ezután végre megrázta magát a csapat, és mi is igyekeztünk még jobban belehajtani a gárdát a győzelembe. Előkerült pár füst is, Alves pedig gyorsan egalizálta az eredményt, de a fordítás ezen az estén sajnos már nem volt bent a fiúk játékában. A lefújás után biztonságos távolságból köszönte meg a csapat a buzdítást, egyszer jó lenne megtudni mitől is félnek igazából. Hazafelé már csak egy megállót iktattunk be Lellén, és viszonylag gyorsan Kaposvárra értünk. Érdekes meccs volt, nehéz lenne megmondani hogy két pontot veszítettünk, vagy egyet szereztünk. Annyi azonban biztos hogy az Újpest ellen - legyenek bármilyen formában is - ennél sokkal több kell, reméljük a sárcokat feldobja majd a villanyfény, a tv közvetítés és persze az, hogy mi sem mindennapi szurkolással készülünk... u.i. az érintetteknek: azt a bizonyos 15 percet mindenki a saját csapata meccsén próbálja megszerezni.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk