Tizenötmilliárdos csalásba keveredett az MLSZ biztonsági cége |
k |
2008.02.26. 09:54 |
Újabb botrány. A Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági cégének a vezetője H. Ferenc és több társának a kezén csattant a bilincs egy 15 milliárd forintos hitelcsalás miatt. Az őrző-védő cég több mint öt NB I- es labdarúgó klub mérkőzéseit, a válogatott összecsapásait, valamint a Habsburg - család személyes biztonságát is garantálta. A Nemzeti Nyomozó Iroda eddig féltucatnyi embert tartóztatott le, de újabb gyanúsítások várhatóak. Az ügyben egyelőre a rendőrség hírzárlatot rendelt el.
A STOP.hu internetes oldal cikke itt olvasható.
|
Új sálak |
k |
2008.02.24. 14:47 |
Örömmel jelentjük be, hogy elkészültek a 2008-as év első sálai. A kétoldalas, kötött sálak a White Wolves tagjai számára (rendezett tagsági díj esetén) 3000 forintba kerülnek, mindenki más 3500 forintért juthat hozzá. A vásárlási szándékot emailban is lehet jelezni. Személyesen a hazai mérkőzéseken, a WW szektorában lesz megvásárolható.
|
Ligacsapat |
k |
2008.02.24. 14:22 |
NB3 röviden. Kaposvári Rákóczi FC - Bogád 0:0 (edzőmeccs)
Kaposvár, Rákóczi edzőpálya
Horváth L (Varga T 60.p) Petrók, Szeles, Kovacsevics, Márton-Németh P., Balogh L., Androsics, Németh Milán- Graszl K. Reszli
cserék: Horváth R., Keczeli K., Májer K., Simon M., Szolómájer M.
Az első félidőben a Rákóczinak akadt több lehetősége, de a vendég védők kétszer is a gólvonalról tudtak menteni. Második félidő elején egy komolyabb helyzete akadt a vendégcsapatnak de a 10 méteres lövésük 20 centivel a jobb kapufa mellett suhant el.
A Rákóczi többet birtokolta a labdát, több helyzetet is kidolgozott a mérkőzés folyamán de gólt végül nem sikerült szerezni. Így igazságosnak mondható döntetlen született az egész mérkőzésen durván és sportszerűtlenül játszó Bogád együttese ellen.
Az új szerzemény, Szeles jól futballozott, hatalmas bedobásaiból rendszerint veszélyes szituációt sikerült kialakítani a vendégek kapuja előtt.
|
I. Szurkolók Kupája - Szombathely |
k |
2008.02.24. 11:58 |
Tegnapi nap folyamán részt vettünk az I. Szurkolók Labdarugó Kupája elnevezésű kispályás teremlabdarúgó kupán, amely a Szombathelyi Haladás csarnokában került megrendezésre, a vasi szurkolók szervezésében.
Előzmények:
A szombathelyi szurkolók a Klubon keresztül juttatták el a meghívásukat hozzánk. Velük, és a Barcsi szurkolókkal gyakorlatilag soha nem érintkeztünk eddig. A kispestiekkel mindig is korrekt semleges volt a kapcsolat, számos egyéni barátsággal a két szurkolótábor tagjai között. A BKV Előre szurkolóival pedig talán országos szinten is példaértékű, évtizedes barátságot tartunk fenn csoport szinten, olyant, amihez semmi más brigáddal való kapcsolatunk nem fogható (pedig hála Istennek, több táborral jobb a viszonyunk, mint akikkel nem, és egyesekkel kifejezetten jó a kapcsolat). Velük rendszeresen látogatunk ki egymás mérkőzésire is, és számos válogatott derbit együtt tekintettünk meg. Számot vetve azzal, hogy az országban már alig-alig lehet eligazodni azon, hogy ki-kivel van jóban, gyakorlatilag gondolkodás nélkül elfogadtuk a megtisztelő meghívást.
Mivel korai időpontban lett vége a tornának (mint utólag kiderült, floor-ball mérkőzés miatt), először úgy terveztük, hogy átugrunka kupa után Ausztriába a Mattersburg bajnokiját megnézni, majd felmerült az ötlet (lásd korábbi írásainkat), hogy a Soproni Ligából kizárt Soproni FC-vel játszik a Rákóczi „csakazértis”, majd ismét osztrák ellenfélről volt szó, akik lemondták a meccset. Így nem akartunk már variálni, és úgy döntöttünk, hogy az egész napot a szombathelyi kirándulásnak szenteljük.
Előzetes érdeklődésünkre, hogy ki jönne el, körülbelül 20 fő jelezte a részvételi szándékát, így egy 20 fős buszt béreltünk. Örömteli, hogy az indulást megelőző délutánra mindenki befizette az utazás árát, és még voltak olyan jelentkezők is, akik csak azért nem tudtak eljönni, mert már megtelt a jármű.
I. Szurkolók Labdarugó Kupája:
A korai kezdések miatt igen korán, reggel 5.15 -kor volt a találkozó a kaposvári Szent Margit templom parkolójában. Volt olyan otthonmaradt WW tag, aki még az előző estéből hazafelé futott bele alkalmi sportkörünkbe, ami nem kis megbotránkozást válthatott ki néhány korán kelő dolgozóból, és kocogóból a templom előtt pálinkázgatva. 5.30 –ra megérkezett a busz, aminek a sofőrje azt hitte, hogy „rendes” focistákat visz valami meccsre, és a „hűha”-tól az „aztakurvá”-ig terjedt az első reakciója, amikor szembesült a tényleges feladattal. Hogy örömét fokozzuk, sikerült még Kaposváron szétszakítani egy 100 Literes szemeteszsákot, teli konfettivel, és negyed órába tellett, amíg a remek Sick-Room zenekar basszusgitárosa leszállt a buszról, amire a koncertjükről hazamenve szállt fel, hogy köszöntse ismerőseit. Akadt egy-két ittas ember is a buszon, olyan is, aki alvás nélkül még az előző napi buliból hazatérve ragadott sporttáskát, és a buszon átvette az alkalmi bohóc szerepét, aminek a sofőr nem nagyon örült, mi viszont egy cseppet sem bántuk. Amúgy a kb. 200 kilométeres távon néhány megállónyi sörözéssel törtük meg a monoton rumoskóla, és pálinkaivást. Így meglehetősen korán, de cseppet sem rosszkedvűn érkeztünk meg Szombathelyre, ahol remek csarnok fogadta brigádunkat.
Ekkor telefonált az az egy tagunk, akinek egy tucat hívás után sem volt ereje felébredni, így fájó szívvel bár, de otthon hagytuk. A buszon kívül még egy autó is érkezett Kaposvárról, illetve egyik tagunkat a Vikingek hozták el Pestről, ezzel 22 somogyi legény és leány tette tiszteletét a vasi megyeszékhelyen.
A társaság egy része át sem öltözött, ők csak a túra kedvéért jöttek, viszont akik szerelést öltöttek, azok is gyakorlatilag azonnal megszállták a büfét. Szimpatikus kiszolgálás mellet néhány üveg sör után hívták fel a hazaiak a figyelmünket arra, hogy a csapolt sör a résztvevőknek ingyenes. Egyik vendéglátós tagunk a gyorsabb haladás érdekében kezelésbe is vette a csapot, ami körül teljes egyetértésben tarkállottak a különböző csapatok szurkolói.
Persze azért játszottunk is, az első meccsen a kispesti Nuova Guardia sárga mezes csapatával. Az 1997-ben alakult fővárosi ultracsoport egyébként azért tudott részt venni a másik kispesti csapattal egyetemben a tornán, mert a hazai mérkőzéseket még mindig bojkottálják, kitiltott társaikkal szolidaritást vállalva. A meccsen a fővárosiak szereztek vezetést, amit elég gyorsan egalizáltunk, majd egy, a végén kapott gól döntötte el a meccs sorsát, sajnos a kárunkra. Ekkor még úgy éreztük, bármi lehet, és egy kis szerencsével szebb eredményt is elérhettünk volna.
Ezt követte a vendéglátó Green White Army elleni találkozónk, amin hamar gólt kaptunk, de egy fejessel még egyenlítettünk (sajnos a tornán utolsó ízben). Bár ez után is adódtak még lehetőségeink, csatáraink Bozovicsi helyzetkihasználásának köszönhetően a mérkőzésen esett további két találat közül mindkettő a zöld mezesek neve mellé került fel az eredményjelző táblára.
A biztos kiesés tudatában nem igazán sikerült „fejben felpörögni” a szürke-vörös mezes, döntőig menetelő Hali Fans csapata ellen. Egy becsületgólra azért még itt is futotta, de a kapott négy gombóc mellé ez édeskevésnek bizonyult. Meg kell jegyezni, hogy itt már üres volt a sörcsap, és természetesen az első meccstől az utolsóig szurkoltak azok a játékosok a többieknek, akik éppen nem a pályán voltak, de akadt olyan, hogy még ott is buzdította saját magát, és a társait.
Előzetes terveink szerint: miszerint egyszer nem mi leszünk az utolsók, nem mi leszünk a legrészegebbek, egynél több gólt rúgunk a tornán, és a döntőben a BKV-s barátainkkal játszunk, az utóbbi kettő sikerült, illetve a legutóbbi nem teljesen, mivel nem az első, helyért, hanem a hetedikért döntőztünk a sárga-kékben pompázó barátainkkal. Akik régi cimboraság ide vagy oda 3-0 –al knockoutolták egyre „fáradtabb” csapatunkat. Így utolsó helyen végezve is ez volt csoportunk történetének legeredményesebb szurkolói focija.
Érdekes volt látni, hogy eddigre már nem csak a saját csapatiknak szurkoltak a lelátókról, hanem egymásnak is, ez látványos volt pl. a Kispestiek és a Haladás szurkolók között. Mi is bátorítottuk az általunk eddig nem ismert barcsiakat somogyi mivoltuknak tisztelegve (ami ugye nem mindig kohéziós erő, elég csak a siófokiakra gondolni), és persze a BKV Vikingjeit is.
A döntő futballmeccsnek sem volt utolsó, remek hangulat mellett fordított és nyert korábbi ellenfelünk ellen az a kispesti csapat, aki a múlt héten, Szegeden, egy hasonló jellegű tornán hódította el a trófeát.
A díjátadóra hattrick-esen szólva karneváli lett a szurkolók hangulata, egymást nagyon sportszerűen megtapsolva, és éltetve vették át a csapatok az okleveleket, és az ajándékokat. Ugyanis minden játékos kapott valami emléket a tornáról. Itt jegyeznénk meg, hogy külön köszöntötték, mégpedig vastapssal a torna legifjabb játékosát, Győri Áront, aki édesapját elkísérve, bátor focival vétette észre magát, így kilenc évesen egy kalapnyi csokival, és egy életre szóló élménnyel lett gazdagabb. A csapat oklevelét is rá bíztuk, azzal a kikötéssel, hogy sok-sok ilyent szerezzen még kaposvári szurkolóként. Ennyit arról, azoknak, akik a gyermekeket és a családokat féltik az ultráktól.
A díjkiosztó végén közös drapi mögötti fotók készültek, a büfében és a ragyogó délutáni udvaron, először csoprtonként, majd fokozatosan „összekeveredve” egymással is beszélgettek az immár civilbe bújt fanatikusok. Sőt, voltak, akik még mezt is cseréltek egymással.
Hazafelé még volt pár megálló, amiből egy zalai tóparti volt a legemlékezetesebb, hideg sörrel, iható pálinkával, és remek hamburgerrel. Addigra be is sötétedett, az utolsó 100 kilométeren páran elaludtak, páran beszélgetésekbe merültek. Este nyolc körül érkeztünk a célállomásra, ahol búcsút véve egymástól, és a már teljesen idegronccsá vált sofőrtől, a társaság fele haza, a másik fele mulatni indult.
Még egyszer köszönjük mindenkinek a lehetőséget, illetve a részvételt. Egy élmény volt. http://szurkolokkupaja.extra.hu Jövő héten pedig már élesben játszik a Rákóczi, itthon, a Fehérvár ellen. Mindenkit várunk a kapu mögé!
|
Nyűg, de mi, és kinek? |
k |
2008.02.21. 12:10 |
A hétvége fő témája az volt, hogy a Rákóczi mennyire tesz a ligakupára. Először Sinkovics professzor tört pálcát felettünk a lassan csak csomagolásra, kocsi-mosásra használható Nemzeti Sport hasábjain, majd a sonline.hu készített egy interjút Kistelekivel, ezen apropóból. A beszélgetés végére kiugrott egy 12 csapatos NB1 ötlete, az anyagot átvette az országos média, a csapatunk pedig ott virít a kirakatban, mint a Ligakupának, az MLSZ idei zászlóshajójának Búvár Kund-ja. Csendben megjegyeznénk, csapatunk egy fordulóval a csoportkörök vége előtt továbbjutott a rájátszásba. Annyit kérdeznénk csak a bírálóinktól: ha valóban ennyire nem érdekelte a Rákóczit a ligakupa, mégis továbbjutottunk, az „is” ránk nézve kritika, vagy esetleg Prukner mester döntésein kívül is vannak problémák a magyar futballban? |
Szeles Szabolcs a Rákócziban |
k |
2008.02.21. 11:34 |
Ezúttal biztossá vált egy újabb labdarúgó érezése. Az 1987-es születésű Szeles Szabolcs 187 centiméter magas, 85 kilogramm, és belső védő poszton játszik. Mátészalkán kezdett el futballozni, majd a Ferencvárosban folytatta pályafutását, ahonnan a Budapesti Honvédhoz került. Az utolsó fél évet az NB2-es Jászberény csapatában töltötte kölcsönben. Klubunk négy éves szerződést kötött a fiatal játékossal. Sok sikert a Rákócziban! |
Ligakupa Rákóczi FC - BFC Siófok 2-1 |
k |
2008.02.20. 16:43 |
Kaposvári Rákóczi FC–BFC Siófok 2–1 (2–0)
Kaposvár, Cseri út, műfű, 200 néző. V.: Németh A.
Rákóczi FC: Milinte (Kovács Z., 46.) – Ribi, Zahorecz, Grúz – Leandro,
Pest, Obrics (Kovácsevics, 69.), Szakály D., Pintér – Oláh, N. Nikolics
(Bozsovics, 60.). Vezetőedző: Prukner László.
BFC Siófok: Balikó – Nyers, Márton, Forgács, Körmendi – Horváth A., Orosz,
Balogh G., Ludányi (Pap G., 80.) – Horváth B., Halászi. Megbízott edző:
Horváth Károly.
Gólszerzők: N. Nikolics (30., 40.), illetve Forgács (88.)
Ahogy B.T. látta:
A komoly ligakupára, 13:45-kor értem ki a parkolóba, utánam sorrendben: 13:50 Illés, 13:55 Prukner, 13:58-kor pedig a három játékvezető, akik egy autóból préselték ki magukat, ráadásul már be is voltak öltözve. A végén ugyanígy távoztak.
A pálya jó volt, felét mondjuk nem láttam a kispad tetejétől. Minden aktuális téma ki lett tárgyalva, Castro-tól Grosicson át a textilig.
Nikolic lőtt két gólt, egyiket még én is belőttem volna. :) Bozovic továbbra is katasztrófa, és az Obrics is elég gyengén tolta. A siófoki gólt nem láttam, elképesztő gyenge szabadrúgásaik voltak. Nem gondoltam hogy bevágnak egyet az utolsó percben. Náluk egyébként ránézésre két játékos volt, aki már ihatna alkoholt legálisan.
|
Edzésről jelentjük |
k |
2008.02.20. 10:27 |
A csapat mesterét Prukner Lászlót kérdezem az edzőtábor tapasztalatairól, illetve a bajnokság előtti utolsó napokról.
- Elégedett voltál-e a Pulai körülményekkel és a tervezett illetve elvégzett munkával?
Prukner L.: Nem véletlen, az hogy szerettem volna, ha a csapat el tud menni edzőtáborba, hisz a nem luxus, de nyugodt és jó körülmények nyugtatólag hatottak a játékosokra és szükséges volt, hogy kizökkenjünk a monoton alapozásból. Mindenkinek a hozzáállásával maximálisan elégedett vagyok, hisz a pályán is és a taktikai értekezleteken is meg tudtuk beszélni, hogy mi a feladatunk és mik a céljaink.
- Mindenki megfelelően állt-e hozzá a feladatokhoz?
Prukner L.: Ahol 20-25 ember össze van zárva, óhatatlanul adódnak súrlódások, de semmi említésre méltó nem történt. Mindenben nem érthetünk egyet, de az én dolgom, hogy helyükre tegyem a dolgokat.
- Milyen további programok várnak a csapatra a bajnoki rajt előtt?
Prukner L.: Sajnos elmaradt a múlt hétre tervezett Cakovec elleni mérkőzés és elmarad a szombati osztrák csapat elleni meccsünk is, mert az osztrákok török edzője nem akarta Kaposvárra utaztatni csapatát, ami számomra kicsit furcsa, de természetesen elfogadjuk a döntésüket.
- Mi a helyzet a próbajátékosokkal, Halgassal és Obriccsal?
Prukner L.: Még nincs döntés az ügyükben, de mindenképp hamarosan eldől, hogy maradnak-e velünk.
Jó hír, hogy a csapatból jelenleg egyedül a Fehérváron részleges bokaszalag szakadást szenvedett Farkas Zoltán nem edz sérülés miatt és Pertók Viktor megfázás miatt. A többi eddigi sérültünk Graszl Károly, Pest Krisztián, Kovácsevics Róbert teljes értékű edzésmunkát végez. Farkas Zoli sem tudta megállni, hogy ne nézze az edzőpálya széléről a csapat edzését, s hogy ne legyen egyedül csatlakozott hozzá a Debrecen szintén sérült középpályása a MI Szakály Petink.
- Hogy vagytok, milyen érzés innen figyelni a társakat?
Farkas Z.: Köszönöm most már jól, jövő hétfőn lesz a következő vizsgálat, ami eldönti, hogy még meddig kell pihennem, de én úgy érzem, hogy ez a mostani sérülésen nem olyan súlyos mint a novemberi, amikor szintén ilyen sérülést szenvedtem, csak akkor a másik lábamban.
Szakály P.: Túl vagyok a mandulaműtét utáni lábadozáson, amire egy makacs lágyékhúzódás miatt volt szükség és hétfőn már én is bekapcsolódok a felkészülésbe, addig is itthon pihenek és nem tudtam kihagyni, hogy megnézzem a srácok edzését. Kicsit furcsa kívülről figyelni őket.
- Hogy fogadták a vezetők a sérülésed:
Szakály P.: Nagyon türelmesek, megnyugtattak, hogy ha csak nyáron tudok teljes értékű munkát végezni, akkor sincs baj, mert nem egy évre terveznek velem.
Köszönöm a beszélgetést és jobbulást kíván nektek minden szurkolónk! Gabesz
|
Sopron: mégsem, mégis, mégsem…. |
k |
2008.02.19. 18:41 |
Mint azt mindenki tudja, az FC Sopron nem folytatja a tavaszi szezont az nb1-ben. Kizárásukról sokan tehetnek Romániától Olaszországig, a sportvezetőktől a politikusokig, viszont akiknek a legjobban fáj, azok az ártatlan szurkolók, akik olyanok, mint mi magunk, kaposvári szurkolók.
Persze lehetne örülni, hogy meccs nélkül elhozzuk a három pontot: Nem örülünk! Meccsen szerettük volna kiérdemelni azokat! Lehet érvelni, hogy lesz élvonalbeli foci Sopronban, hisz ott a REAC, de ez sem vigasz. A soproniak annyira fognak kötődni a palotaiakhoz, mint a pécsiek a PSE-hez, vagy a BVSC szurkolók (ha vannak még ilyenek) a Tatabányához: Semennyire. Marad nekik az NB3, és a remény, hogy valaha, egyszer feltámad a soproni futball.
Persze azért is szomorúak vagyunk, hogy egy héttel később játszik a Rákóczi. Ráadásul a média sem kényeztet el minket a felkészülési-stratégiánkról alkotott véleményével (az NS írását, és a véleményünk lássátok alább), így kézenfekvő, hogy edzőmeccs lesz a hétvégén. Szó volt osztrák ellenfelekről, viszont megállapodni eddig nem sikerült senkivel
A fenti két dolog fényében, a White Wolves azzal a kezdeményezéssel fordult a Rákóczi FC-hez, hogy a csapat szombaton utazzon el Sopronba, és az eredeti felkészülési menetrend szerint mérkőzzön meg az igazi (nem REAC) FC Sopron csapatával, a 2005. év kupagyőztesével. Mint ha nem zártak volna ki egy stabil vidéki csapatot.
Bár tudtuk, a soproni játékosok többsége szétszéledt. Tudjuk, egy maradék, NB3-ba visszasorolt csapatnál erősebb ellenféllel is készülhetnénk. Mégis azt éreztük, nemes gesztus lenne. A soproni szurkolókkal és a megmaradt játékosokkal szemben, akik még hűségesek a hűség városához. Akik megérdemelnek egy esélyt, hogy mérkőzésen búcsúzzanak el egymástól. Több lenne, mint egy edzőmeccs. Egy üzenet a futballból élő maffiózóknak: NEM ADJUK MAGUNK! Bár külön-külön kicsik vagyunk, de van véleményünk, és sportemberhez méltóan riválisként is ki tudunk és akarunk állni egymásért!
Hála Istennek, Klubunk elöljárói átérezték az üzenet fontosságát, és azonnal felvették a kapcsolatot a vörös-fehérekkel. Sajnálatos módon azonban a soproni Horváth Gábor tájékoztatása szerint egy fél csapatra való játékost sem tudnának kiállítani ellenünk. Őszintén sajnáljuk! Kitartást kívánunk minden soproni szurkolónak, illetve minden olyan hazai szurkolónak, aki a klubja miatt aggódik!
|
ÖSSZEFOGÁS A MAGYAR FUTBALLÉRT 2. |
k |
2008.02.19. 18:09 |
Mint ahogy azt korábban ígértük, folyamatosan beszámolunk azon csapatok szurkolóinak törekvéseiről, akiket gazdasági és politikai érdekek mentén akarnak tönkre tenni. Soha nem lehet tudni, hogy ki lesz a következő, és úgy véljük, összefogással elérhetjük, hogy a mindig és kizárólag csak a pályán dőlhessen el, hogy hol életképes a foci, és hol nem. Kérjük tagjainkat, és az oldal olvasóit, hogy támogassák az alábbi csapatok szurkolóink törekveséit, és ha lehetőségük van, vegyenek részt az általuk hirdetett akciókban, vagy legalább biztosítsák, őket együttérzésükről. Sokszor egy jó szó is új erőt adhat a harcban. A heti fejlemények olvasásához katt ide.
|
|